Barion Pixel
Setting Button
Az oldal használatával Ön elfogadja a szolgáltatásaink és a marketing tevékenységünk javításához és személyre szabásához, valamint a közösségi aktivitásokhoz szükséges cookie-k használatát. Kérjük, olvassa el a cookie tájékoztatót tartalmazó megújult Adatvédelmi szabályzatunkat, amelyből többet megtudhat arról, hogyan használjuk az adatait, valamint az Önt megillető jogokról és választási lehetőségekről, ideértve a cookie-kra vonatkozó beállítási lehetőségeket.

Hámlasztás I. – Általánosságban a bőr hámlásáról

Új cikksorozatunkban a hámlasztás témakörét járjuk körbe. Kinek, mikor, milyen hámlasztási eljárás, milyen típusú hámlasztó ajánlott? Mi az a mechanikai, kémiai és biológiai hámlasztás? Mely bőrprobléma esetén, mit érdemes kipróbálni, miként keverhetőek a hámlasztók és milyen ápolást igényel a hámlasztott bőr? Ezekről olvashattok legújabb cikkeinkben.


A bőr természetes megújulása

Bőrünk a legnagyobb szervünk, melynek feladata testünk külvilágtól való védelme. Több rétegű elszarusodó laphám, tehát folyamatosan megújul azáltal, hogy a legfölső réteg elszarusodik, majd apránként, jobb esetben észrevételnül lehámlik rólunk. Mindig újra termelődik, sejtjei különböző anyagok szintézisével tartják fenn a folyamatot, a bőr rugalmasságát. Bőrünk fölső rétege az, aminek az UV sugárzást, fizikai, kémiai hatásokat fel kell fognia, megszűrnie, elhárítania és felismernie. Minél több behatás éri, annál többet sérül, roncsolódik és még  a természetes folyamatai is felborulhatnak. A felhám folyamatos pusztulása és megújulása egyénenként, életkoronként, testtájanként, sőt évszakonként és speciális állapotonként változik. Ezért van az, hogy egyes helyeken vastagabb a bőrünk, máshol vékony, van, ahol sötétebb, máshol szinte átlátszó. Fiatalon puha, rugalmas, idős korban megereszkedett stb. A bőrnek tápanyagokra, folyadékra van szüksége a megfelelő működéshez, így ha ezeket nem kapja meg, szárad, vízhiányossá válik, fakul, gyengül, ráncosodik és rugalmatlan lesz. Egyéb diszfunkciók nyomán pattanások, foltok, tág pórusok alakulhatnak ki.

Mikor kell hámlasztót használni?

A sejtek megfelelő működését természetes és egészséges helyzetben nem szükséges piszkálni, azonban nagyon könnyen akad meg az anyagcsere folyamat és a normál hámlás. Lehet a bőr túl vékony szaruréteggel megáldva, ilyenkor hipoallergén, nyugtató hatású és lipidpótló termékeket érdemes használni, a hámlasztást inkább kerülni kell. Azonban amikor túl vastag a fölső hámréteg, a bőr hidratálatlansága, csökkent tápanyagellátása miatt gyorsabb bőröregedést figyelhetünk meg. Ennek elkerülése érdekében használhatunk különböző – számunkra ideális – hámlasztó kozmetikumokat vagy eljárásokat. A hámlasztás rendszerességét és  megfelelő típusát nagyrészt csak kikísérletezni tudjuk, azonban számos konkrétum segíthet megtalálni, merre induljunk ezügyben. Ha például tág pórusoktól szenvedünk, a retinol és BHA sav hozhat megoldást. A ráncok, foltok ellen szintén a retinol és az AHA savak kínálnak védelmet. A látványosan vízhiányos, száraz és intenzíven hámló bőrt le lehet radírozni vagy a számtalan szónikus bőrápolóval “lerázni”, így egy frissebb réteget kapunk, melyet intenzíven nyugtatva, táplálva és hidratálva beállíthatjuk a megfelelő bőrmegújulási ritmust. A zsíros bőrnek szintén hámlási és anyagcsere problémái vannak, melyek pattanásokhoz, komedókhoz és mitteszerekhez vezetnek. Itt is a BHA savakat érdemes használni. A különböző hámlasztási lehetőségek különböző eredményeket kníálnak és sok átfedés is van köztük. Az egyes hámlasztókhoz érdemes a megfelelő bőrápoló anyagokat rendelni, hogy támogassuk a bőrt, ellensúlyozzuk a hámlasztó kellemetlenebb hatásait és maximális eredményt érjünk el. Cikksorozatunk következő részeiben részletesen írunk erről.

Keresés