Réz hatásai
Réz napi szükséglet 1,2 mg nők és férfiak esetén egyaránt.
A rézre elemi szüksége van szerevezetünknek az alapvető felépítési folyamatokhoz és a mindennapi működéshez. Réz kell ahhoz, hogy csontozatunk jól fejlődjön. Réz kell a vas tápanyagokból való felszívódásához. A réz szerepet játszik a szerveket elválasztó, megtámasztó kötőszövetek kialakulásában és ezek állapotának fenntartásában. Nagy mennyiségű réz raktározódik csontjainkban, a porcokban és az inakban is. Ráadásul a réz nagyon fontos, mindhatni alap összetevője a szabad gyökök károsító hatása ellen védő enzimnek, melyet szuperoxid-diszmutáznak nevezünk. A réznek jelen van hajunkban, bőrünkben is. A hajat, szőztetet és bőrünk színét meghatározó melanin nevű festékanyagunk előállításához is szükség van rá. A rézhiány az enyhétől egészen a súlyos tünetekig sokmindent okozhat. Például rézhiányban szenvedőknél gyakori a vsahiányos vérszegénység, mivel a réz teszi lehetővé a vörösvérsejtek keletkezésekor a vas folyamatban való hasznosulását. A rézhiány leggyakrabban koraszülötteknél, rosszult táplált vagy idült hasmenésben szenvedő kisgyerekeknél fordul elő, valamint különböző felszívódásos betegséggel élőknél is megfigyelhető. Túlzott bevitele nehezen valósul meg, azonban ha mégis, akkor vese- és májkárosodást vonhat maga után. A réz nagy mennyiségben található meg a májban, egyéb belsőségekben, a rák, kagyló, osztriga is tartalmazza, valamint értékelhető mennyiséget tudunk bevinni belőle kemény héjú gyümölcsök, magvak, kakaó és gomba fogyasztásával.
Szelén hatásai
Szelén napi szükséglet 75 mikrogramm férfiak esetén és 60 mikrogramm nők esetén.
A szelén az egyik legfontosabb makrotápanyagunk, mely alapvető szükséglete szervezetünknek a növekedéshez, a máj működéséhez, a látás minőségéhez, a pajzsmirigyhormon aktív formájának kialakulásához, a haj és köröm egészségéhez. A rézhez hasonlóan a szelén is alkotóeleme az egyik olyan enzimünknek, mely véd a szabadgyökök okozta károsodástól. Míg a réz a szuperoxid-diszmutáz alakotóeleme, addig a szelén a glutation-peroxidáz előállításához szükséges. A prosztaglandin termeléshez is szelén tartalmú enzimekre van szükség. A pszotaglandinok olyan lipidmolekulák, melyekkel a sejtek saját vagy a környező sejtek működését képesek szabályozni, ezért a legtöbbjük szintetizálja őket. Mondhatjuk, hogy ezek homronhatással rendelkező molekulák. A szelénhiány növeli a koszorúér-betegségek kockázatát, csökkent nemző- és fogamzóképességet idéz elő, gyerekeknél visszamarodtt növekedést és gátolt nemi fejlődést okozhat. A túlzott szelén bevitel nagyon ritka, tünetei között észlelhető hajhullás, pigmentvesztés, fáradtság. Szelént főleg húsokból, halból, tejtermékekből, avokádóból, paradióból és lencséből vehetünk magunkhoz.
Ásványi anyagokkal és azok élettani szerepével foglalkozó cikksorozatunk utolsó előtti részét olvastad el. Utolsó - februári - bejegyzésünkben a vasról tudhatsz meg minden fontosat. Addig is igyekezz egészségesen és változatosan táplálkozni, elegendő vizet inni és ha érdekel a többi ásványi anyag hatása, akkor olvasd el eddigi erről szóló cikkünknet is!
